[1732-1713] [1712-1693] [1692-1673] [1672-1653] [1652-1633] [1632-1613] [1612-1593] [1592-1573] [1572-1553] [1552-1533] [1532-1513] [1512-1493] [1492-1473] [1472-1453] [1452-1433] [1432-1413] [1412-1393] [1392-1373] [1372-1353] [1352-1333] [1332-1313] [1312-1293] [1292-1273] [1272-1253] [1252-1233] [1232-1213] [1212-1193] [1192-1173] [1172-1153] [1152-1133] [1132-1113] [1112-1093] [1092-1073] [1072-1053] [1052-1033] [1032-1013] [1012-993] [992-973] [972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [Korábbi]
Szupernagyikám! Szép őszi hétvégét kívánok!
|
Szép őszi hétvégézt kívánok!
Puszi: Judy
|
hová a lelkek...
hová a lelkek vissza-visszatérnek
s néma sóhajok az égig felérnek
hol megtöri a csend szíved ritmusát
s önmagaddal vívsz késő-lázas tusát
honnan gondolatban hosszú útra kélsz
s enyhet sebeidre Istentől remélsz
hol titkodat megőrzi a kies táj
s nem tudod elengedni mert nagyon fáj
oda a lelkek vissza-visszatérnek
nyugtalanul bolyongnak de nem kérnek
hol bánatod örök magányba zár
s gyertyaláng lobban, ha a szél arra jár
és ha visszanézel nyomuk nem leled
hiába érzed hogy ott vannak veled.
hová az emberek gyakran betérnek
s örökös búval, fájdalommal élnek
hol szomorú szívek vigaszt remélnek
oda a lelkek mindig visszatérnek.
|
|
(Mezei Marianna) |
Csendes,békés megemlékezést kívánok,és enyhülést a bánatra...
Szeretettel:Isabo
|
Juhász Gyula: Consolatio
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.
Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.
Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.
Drága Gizuskám!
Szeretetteljes, meghitt, békés, csendes megemlékezést kívánok, millió puszival és öleléssel: Gerti
|
Kedves Szupernagyi.
Kellemes időt kívánok hétvégére!
Baráti öleléssel: Laci
Nagy László: Krizantém
Fehér vagy, mint a habcsomó,
nehéz vagy, mint a bánat,
sokasodnak a csattogó,
vicsorgó őszi árnyak.
Krizantém, havas zivatar
készül, s a föld lesz ágyad,
isten haragja betakar,
|
|
Drága Gizuskám!
Sajnálattal közlöm, hogy a héten minden képtáramat lezártam.
Hogy végleg e, azt még nem tudom, de mostanában biztos nem nyitom meg.
Miután sokadik alkalommal, most is megtalált egy "jó barát" aki a "barátaival" karöltve minősíthetetlen módon
írt a vendégkönyvembe. Állítása szerint, én a verseiről
leszedtem a nevét és a saját nevemmel tettem be a Ti vendégkönyvetekbe.
Igazán sajnálom, hogy egy olyan vers miatt, amit számos helyen név és cím nélkül bárki megtalálhatja a neten
olyan embereket kell büntetnem, akik szerettek az oldalamra járni.
Régóta ért bennem, hogy nem csinálom már tovább, de miattatok mindig csak húztam az időt.
Azt hittem, egy szép veres szép lelket is takar. Tévedtem.
A vendégkönyvemet moderáltam, hogy még csak véletlenül se
tudjanak olyan leveleket betenni, mint amit a héten tettek be.
Nekem sem az idegeimnek, sem az egészségemnek nem hiányzik ez a mocskolódás.
Hétfőn éjjel az ügyeletes orvosnak köszönhető, hogy nem a kórházban kötöttem ki,
azóta sem vagyok az egészségem magaslatán. Nagyon sajnálom.
Az i re a pontot hogy rátettem, Lengyel Jolánnak köszönhetjük.
Őszintén sajnálom. Szeretettel gondolok: Zsóka
|
Nagyon kellemes hétvégét kívánok!
Puszi: Judy
|
Kedves Szupernagyikám!
Bizonyára te is észrevetted, hogy sem a nyáron, sem az eddigi őszben nem voltam. Sajnos ezt én sem így terveztem, de közbe szólt egy nyári vihar, ami áramingadozást okozott és tömören elrontotta a gépemet teljesen. Most tudtam csak másikat venni, egész eddigi idő alatt gyűjtögettem, hogy vehessek egy újat. Sajnos elég sok időbe telt, míg összejött, de most már itt vagyok! Rengeteg a dolgom oldalamon és nem tudom valaha utolérem e magam! Na de addig úgy sem nyugszom!
Köszönöm a látogatásodat addig is míg én nem tudtam jönni! Szeretettel gondolok rád és kívánok gyönyörű őszi hetet!
|
Fjodor Tyutcsev: A szép őszi estében
A szép őszi estében valami
titokzatos és megható varázs van.
A fák rikító, szilaj színei,
a harsányrőt lomb a halk hervadásban,
a komorodó, fáradt föld felett
a kék ég, s a fátyolnyi köd az arcán,
a le-lecsapó borzongó szelek,
melyek mögött már tél sejlik s vad orkán:
mind hanyatlás, s mindenen ott a tűnt
élet szelíd mosolya, búcsúfénye -
az, amit embernél úgy nevezünk,
hogy: a fájdalom fenséges szemérme.
/Szabó Lőrinc fordítása/
Drága Gizuskám!
Sajnálom, hogy sokfelé kell helyt állnod! Nem tudok igazán jót írni, elég "rozoga" állapotban vagyok, ezért én sem sűrűn jövök. Bizakodjunk! Derűs, napsugaras, nyugodt őszi hetet kívánok, szeretettel gondolok Rád, puszival és öleléssel: Gerti
|
Lépéseim hangját elnyeli az avar.
Csend van körülöttem, semmi nem zavar.
Sűrű erdőben, a ritkult lombok alatt,
az őszi szél sárgult leveleket hullat.
Egyre vastagabb lesz a levéltakaró,
rozsdásbarna színével, szemet nyugtató.
Még vannak virágok, nézegetem őket.
Mily csodás világot alkot a természet.
Törékeny a szirmuk, vékony, mint a hártya,
a szél fuvallata, meghajtja, tépázza.
Még sincs sérülése, már újra díszeleg,
egyenes szárán, egy kicsit még remeg.
Ágak között benéz a bágyadt nap fénye,
aranyköddel veszi körül, ő az erdő éke.
Csak csodálom, s gyönyörködöm benne,
nem szedek virágot, neki itt a helye.
Drága Gizuskám!
Nagyon szép, napsütéses őszi hetet kívánok.
Baráti ölelésem: Zsóka
|
Drága Nagyikám :)
Kellemes hétvégét kívánok és nagy szeretettel gondolok rád:
ISABO
|
Fájdalom
Az Embernek ha lelke fáj nagyon
átüvölt az árnyakon,
torkán hang nem jut ki
mégis ez számára a világ fájdalom.
Ha elveszíted Szeretted,
Úgy érzed nincs tovább..
Elviselhetetlen az űr,
Mely Szeretted távozása után Veled maradt.
Volt egyszer Apa..Anya..
Apa már negyed évszázada távozott a földi létből,
hiánya olyan még ma is,
mintha a holdról nézném a világűrt.
Maradt Anya és Lánya
élték mindennapjaik szerényen,
munkába menekülve,hogy
elviseljék mély fájdalmuk.
Két évvel később a lány férjhez ment,
Majd újabb két év
s a párnak
gyönyörű kislánya született.
A férj fiút akart,s egészséges lány született.
Ekkor úgy döntött nem kell a két nő neki..
..távozott..!magára maradt
a pár hetes kislány anyjával és mamájával.
Gyönyörűen teltek a napok a hetek,hónapok s évek.
a kislány felcseperedett,Nővé érett.,
Anyja ekkor elvesztette a munkáját,
de talált gyorsan másikat.
Boldogok lehettek volna végre,
Ha nem jön egyik éjjel a végzetes telefon...
Átsuhant halkan-csendben,mély álomba szenderülten
Az örök élet birodalmába,Papika mellé,
Nagyika elaludt örökre.
E sorok írója és lánya,Aki a Nagyika szeme fénye volt mindig,
Fájdalomtól megtört szívvel tudatja Minden Netes Barátjával
Eddigi eltűnésének okát,
Nincs többé Édesapám s Édesanyám,s imádott Lányomnak
Szeretett nagyikája.
Kéklaguna/Icus és Lilkampanybaba/Kriszta
|
Puszi: Judy
|
Puszi: Judy
|
A vén ligetben
A vén ligetben jártunk mi ketten,
Aludt a tölgy, a hárs, a nyár;
Hozzám simult félőn, ijedten,
S éreztem: nem a régi már.
Sebtén suhantunk, halk volt a hangunk,
S csendes volt a szívünk nagyon,
És mégis csókba forrt az ajkunk
Azon a sápadt alkonyon.
Kezéből a fűre, könnyesen, gyűrve
Lehullott egy csöpp csipke-rom,
Fehéren és halkan röpült le,
Akár egy elhervadt szirom.
Szeme rám nézett kérdőn, búsan:
(Nincs búsabb szem, mint aki kérd)
Ily szomorúan, ily kolduson
Mért hívtuk egymást ide, mért?
S mondta, hogy késő már az éj, s ő
Megy, mennie kell, s elfutott.
Hallottam haló zaját a lépcsőn,
S nem tudom, meddig álltam ott.
Aztán, le s fel jártam a parkban,
Mint aki valakire vár.
Gázolt a sarkam síró avarban,
S aludt a tölgy, a hárs, a nyár.
Drága Gizuskám!
Kívánok nagyon szép, napsütéses őszi napokat.
Vigyázz magadra, mert most nagyon könnyű megfázni.
Szeretettel gondolok Rád, millió puszim: Zsóka
|
Szép őszi hétvégét kívánok!
Puszi: Judy
|
Szép hétvégét kívánok!
Puszi: Judy
|
Kedves Szuprnagyi.
Kellemes Őszi hétvégét kívánok!
Sajnos a szép idő már nem sokáig tart, ezért azt kívánom
ezt a hétvégét még használd ki!
Baráti öleléssel: Laci
Petrőczi Éva: Ősz
A gyümölcs-óra
októbert mutat:
birs-perc,
alma-perc,
körte. perc
az őszt kondító
fák alatt.
|
[1732-1713] [1712-1693] [1692-1673] [1672-1653] [1652-1633] [1632-1613] [1612-1593] [1592-1573] [1572-1553] [1552-1533] [1532-1513] [1512-1493] [1492-1473] [1472-1453] [1452-1433] [1432-1413] [1412-1393] [1392-1373] [1372-1353] [1352-1333] [1332-1313] [1312-1293] [1292-1273] [1272-1253] [1252-1233] [1232-1213] [1212-1193] [1192-1173] [1172-1153] [1152-1133] [1132-1113] [1112-1093] [1092-1073] [1072-1053] [1052-1033] [1032-1013] [1012-993] [992-973] [972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [Korábbi]
|